Az élénk gyermekek indulatai
sisteregnek és csattannak. Velejéig hat nálad. Mélyeket lélegzel,
próbálkozva, hogy nálad ne törjön ki. Először lepereg, mint
esőcseppek az esőkabáton. De a zuhatag erősödik, az esőcseppek
beszivárognak, ordítva a füledbe, átjárva lelkedet mire te is
ott találod magad a piros zónában, kiabálva, fenyegetőzve és
ajtókat csapkodva.
„Nyugodj meg” Könnyedén
tanácsolom. „Amikor a gyermekeid kiakadnak, ők percek alatt
visszatérnek a normális állapotukba. Ha velük tartasz, te még
mindig a plafonon vagy órákon át, még napokkal később is.”
Valahogy,
valamilyen módon az élénk felnőtteknek meg kell találni egy
elfogadható kivezetését a saját indulatos reakcióinak mielőtt
tudnának segíteni élénk gyermekeiknek kezelni az övéket. Ez nem
megy olyan egyszerűen mondva, „ Nyugodtnak kéne lennem.”
A legközelebbi néhány posztban még rólad lesz szó, figyelj!
Ha szeretnéd megtanulni, hogyan szabályozd indulataidat gyere el képzésemre, melynek első része itt érhető el:
Nincsenek megjegyzések :
Megjegyzés küldése